 | ||||||
 |  |  |  |  | ||
 | ||
|
Szeged • 2007
16. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny
Szeged vidéke a IV. - V. században lett része az írott egyetemes históriának, amikor Attila király valahol itt rendezte be nomád birodalma központját. A régi híd lábánál található múzeum két világháború közötti igazgatója, a régész-író Móra Ferenc kutatta errefelé "Isten ostorának" folyómederbe rejtett sírját. Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című regényében szőtt romantikus történetet a hunok itteni végnapjairól. Szeged talán egy, a Maros-torkolat után elterülő ártéri magaslatról, szegletről kaphatta nevét, ahol egy Árpád-kori halászfalu állt. A tatárjárás után IV. Béla oklevelében 1247-ben említik városként. A szabad királyi városi rangot II. Ulászlótól nyerte el 1498-ban. Mindkét eseménynek egy-egy dombormű állít emléket a gimnáziumunkkal szembeni házak homlokzatán. 1514-ben a Temesváron kivégzett Dózsa fejét a szegedi vár kapujára tűzték ki elrettentésül. Nem sokkal később, 1541-ben a város török uralom alá került. A vár északi fala iskolánk udvari bejáratánál, a Kazinczy utca mentén húzódott, egyetlen látható emléke a Tiszába nyúló bástya a Belvárosi híd lábánál. A vártemplom alapjainak feltárása jelenleg is folyik a múzeum mögötti parkban a Nemzeti Színházzal szemben, ahol Erzsébet királyné szobra is áll. A török idők után a település újból megkapta a szabad királyi városi rangot, ezúttal III. Károly királytól 1719. május 21-én. Ezen a napon ünnepeljük Szeged város napját. A szabadságharc bukása előtt rövid ideig itt működött az országgyűlés, itt fogadták el a - sajnos már elkésett - nemzetiségi határozatot, aminek emlékét a Kárász utcát kettészelő Klauzál téren tábla őrzi. A téren áll Kossuth Lajos szobra, aki a téren lévő házak egyikéből mondott toborzó beszédet 1848 októberében. A tér névadója, Klauzál Gábor, városunk országgyűlési képviselője és a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere volt. Iskolánk 1922 és 1950 között az ő nevét viselte. A várost 1879 tavaszán árvíz söpörte el, amelyről Mikszáth Kálmán tudósította az ország közvéleményét. A tragédia után alakult ki Szeged mai körutas-sugárutas szerkezete. Az újjáépítéshez segítséget nyújtó európai nagyvárosok nevét a nagykörút szakaszai őrzik. A kiskörút, amely mentén iskolánk is található, Tisza Lajosról, az építkezést irányító kormánybiztosról van elnevezve, akinek a Széchenyi-téren szobrot is állítottak. A Kiskunság, a Bánát és a Bácska találkozásánál fekvő város ekkor élte virágkorát. Felépült a vasúti híd, amely sajnos 1944-ben elpusztult, de ma is áll a pazar vasútállomás, melyet a közelmúltban újítottak fel. A fejlődő gazdaság tette lehetővé a modern középiskolák alapítását, a "helyi intelligencia" képzési központjainak létrehozását. A Vedres István Szakközépiskola épületében tanított Babits Mihály, és az Aradi vértanúk terén, a legrégebbi szegedi gimnáziumban volt piarista diák Juhász Gyula (ezen a téren áll ma az egyetem matematikai intézete). A Radnóti elődjének számító főgimnázium kiemelkedő diákja volt a híres konstruktivista festő, Moholy-Nagy László. A világháborús összeomlás és a két bukott forradalom után Horthy Miklós itt szervezte meg a Nemzeti Hadsereget, majd vette birtokba Budapestet 1919-ben. Ezeket az eseményeket ábrázolja Aba-Novák Vilmos freskója a Hősök kapujának boltíve alatt. A trianoni trauma "végvárrá" tette Szegedet, de ismét szerencséje volt. Arad, Temesvár és Szabadka idegen földre került, és a sors újabb képviselő-minisztert rendelt a városnak Klebelsberg Kunó személyében. A nagy formátumú kultuszminiszter Szegedre költöztette a a kolozsvári egyetemet, amely nemsokára egy Nobel-díjat hozott Szent-Györgyi Albert professzornak és a "paprikavárosnak". Ezen az egyetemen tanult József Attila és Radnóti Miklós. A város befogadta a Temesvárról elűzött csanádi püspököt, Glattfelder Gyulát, akiről az iskolánk előtti teret elnevezték, valamint helyet biztosított a katolikus teológiának a Dóm téri épületegyüttesben, amely a hatalmas székesegyházat öleli körbe. Azóta is itt rendezik meg minden nyáron a szegedi szabadtéri játékokat. Ezeket az építkezéseket egészítette ki a Tisza-parti klinikanegyed. Ezekkel az előrelépésekkel Szeged valóban kulturális és oktatási központ lett. A II. világháború végén a politikai pártok a Nemzeti Színházban kezdték meg a sajnos rövid életű demokrácia alapjainak lerakását, amint ezt a színház falán elhelyezet emléktábla is hirdeti. 1956-ban az egyetemi ifjúság első független szervezete a szegedi bölcsészkar Auditorium Maximumában alakult meg október 16-án. A Radnóti Miklós Gimnázium elődjét 1898-ban alakították. Az intézmény a kezdetektől állami iskola volt, de a név és az oktatási szerkezet többször változott. Az első világháború előtti két évtizedben a diákok összetételét többnemzetűség jellemezte: a magyarok mellett szép számmal tanultak itt német, szerb és román anyanyelvűek is, jóllehet az oktatás nyelve mindvégig a magyar volt. Az első világháború és az azt követő trianoni békeszerződés csapásai nem kerülték el intézményünket sem. Az iskola diákjai és tanárai közül többen hősi halált haltak, amint arról az udvaron elhelyezett emléktábla is tanúskodik. Intézményünk 1923-ban Klauzál Gábor nevét vette fel. A két világháború között alakult ki iskolánk természettudományos arculata, amely mellett mindig hangsúlyos szerepet kapott az élő idegen nyelvek oktatása. A továbbtanulók zöme már az 1920-as években orvosi pályára ment. Gimnáziumunk 1950 óta viseli Radnóti Miklós nevét. A szocializmus éveiben a Radnótit sem kerülték el a megpróbáltatások, de a gimnáziumi képzés magas színvonala nem csökkent. Ez elsősorban Dr. Bánfalvi József igazgató érdeme, aki 1955 és 1990 között 35 évig állt az iskola élén. Az ő igazgatósága alatt, 1987-ben indult be a speciális matematikai képzés, amelyben a mai hatosztályos rendszer 1988 óta működik. Iskolánkban jelenleg az alábbi tagozatok működnek: matematika, biokémia, angol, humán és általános. Az iskola megalakulásától kezdve folyamatosan a magyar közoktatás élvonalához tartozott és tartozik ma is, amit az évről évre kiadott rangsorok bizonyítanak. |
