MTA Alumni Program
A Magyar Tudományos Akadémia Középiskolai Alumni Programjában az Akadémia előadói, köztük akár a mára kutatóvá érett diákok, egykori alma materükhöz fűződő kapcsolatukra építve hozzák közelebb a középiskolás fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit, a felfedezés, a megismerni vágyás örömét.
A hét előadást felölelő programsorozatunk az Erkel Akadémia nevet viseli, mely jól összecseng gimnáziumunk és az Alumni program célkitűzéseivel: útvesztőkkel teli világunkban szeretnénk kapaszkodókat adni fiataljaink számára a tudomány segítségül hívásával, továbbá elősegíteni diákjaink pályaválasztását. Az Erkel Akadémián a tudomány-népszerűsítő előadások mellett lehetőség nyílik a kutatókkal folytatott aktív párbeszédre is, erősítve ezzel diákjaink kötődését szülőföldjükhöz, újabb lehetőséget teremtve a helyi szellemi, kulturális és közösségi élet gazdagítására.
Dr. Csóka Ildikó
„Miért van a gyógyszerészek között író, festő, tanár, avagy miből fakad a sokoldalúság?”
2022. november 23-án iskolánk 11., illetve 12. évfolyam biológia tagozatos diákjai részt vehettek egy rendkívül érdekes előadáson. A Magyar Tudományos Akadémia Középiskolai MTA Alumni Programjában az Akadémia előadói egykori iskolájukhoz fűződő kapcsolatuk által hozzák közelebb a középiskolás fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit. Ennek a programsorozatnak iskolánk az „Erkel Akadémia” nevet adta; a program célkitűzése: kapaszkodót adni a fiataloknak és segíteni a pályaválasztásban. Az ülések során alkalom adódik az aktív párbeszédre az előadóval, ami sokkal személyesebbé, közvetlenebbé teszi az előadások hangulatát.
A november 23-ai ülésen Dr. Csóka Ildikó professzor asszony, volt erkeles diák, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem oktatója, a Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézetének vezetője beszélt a gyógyszerészet rejtelmeiről. Előadásának a „Miért van a gyógyszerészek között író, festő, tanár, avagy miből fakad a sokoldalúság?” címet adta.
Dr. Csóka Ildikó előadásmódja, közvetlensége és szakma iránti szeretete lenyűgöző volt számomra. Részletes tájékoztatást kaptunk a gyógyszerészet szépségeiről, az elhelyezkedési lehetőségekről. Rengeteg érdekességet tudtunk meg mind a szakmáról, mind a Szegedi Tudományegyetemről. Meglepő volt számomra, hogy többek között a híres magyar származású festő, Csontváry Kosztka Tivadar is gyógyszerész volt.
Utolsó éves biológia tagozatos gimnazistaként rengeteg kérdést vetett fel bennem az előadás a pályaválasztással és az érettségivel kapcsolatban, ami egy hatalmas fordulatot hoz mindenki életében és rohamléptekben közeledik. Gimnazista éveim alatt eldöntöttem, hogy az orvosi pálya érdekel, és ilyen irányban szeretnék továbbtanulni, de az előadás után elgondolkodtam egy „B” opción is. A professzor asszony felhívta figyelmemet a gyógyszerész szakma fontosságára, még most is a fülemben csengenek szavai: „Orvosokra és gyógyszerészekre mindig szükség lesz, mert sajnos betegek mindig lesznek.”
Bartlinszki Dániel 12.c
Dr. Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella
Ízelítő a sporttudományi kutatásokról
A múlt hét során megrendezésre került egy előadás, mely központjában a sport és a technológia kapcsolata volt. Az ismeretterjesztő foglalkozást Dr. Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi docense és férje vezényelte, aki szintén ebben a témában dolgozik, csak egy másik szakágában.
Nagyon sokoldalú és különleges ez a szakirány, bár véleményem szerint eléggé kockázatos és felelősségteljes olyan szempontból, hogy bármi történik egy sportolóval, akit ők a számítógépes szoftverek segítségével ellenőriznek, mindenért ők a felelősek. Rendkívül összetett eljárásokat hajtanak végre az eszközeiken, amikkel nyomon követik a sportolók fizikai és mentális állapotát. Maga az előadás nekem nagyon tetszett, érdekesnek találtam. Az elején sok új dolgot hallottam, de ezek inkább elméleti jellegűek voltak. A foglalkozás második felében megjelentek a gyakorlati példák is, amik nyilvánvalóan már figyelemfelkeltőbbek voltak. Különféle tesztekről hallhattunk, amik mindenféle sportolónál képesek megmutatni olyan adatokat, me3lyekre rengeteg számítógép nem képes. Elhoztak számunkra 3 általuk alkalmazott eszközt is, amit az erkeles diákok közül is ki tudtak néhányan próbálni. Ezek érdekes adatokat mutattak, evidens, hogy nem voltak pontosra beállítva, de ennek ellenére is kaptunk eredményt.
Úgy gondolom, hogy akit érdekel a sport, de otthon van a technológia világában is, annak mindenképp megéri jobban megismerni ennek a szakterületnek a működését. Számomra nagyon izgalmas előadásnak bizonyult a sporttudományi kutatások témában.
Molnár Balázs
Professzor Erdélyi Róbert
Beszámoló Professzor Erdélyi Róbert előadásáról
Gimnáziumunkba, a januári szakma-diák találkozó keretein belül, Professzor Erdélyi Róbert, az ELTE csillagászprofesszora látogatott el. Az „Együtt élni a csillaggal” című előadásában többek között a csillagászat rejtelmeiről és a csillagászat rövid történetéről beszélt iskolánk diákjainak.
Egy rövid bevezető után, egy ismeretlen kifejezésekkel, de meglepő tényekkel teli diasort tekinthettünk meg, interaktív ábrákkal és videókkal kiegészítve. A prezentáció során rengeteg érdekességet tudhattunk meg világegyetemünkkel kapcsolatban. A Professzor Úr számos témát érintett előadása során: szó volt a csillagok kutatásáról, a csillagok múltbeli szerepéről, a csillagjegyek megjelenéséről és az asztrológiáról, valamint még egy csillag belsejébe is betekintést nyerhettünk. Sokunk érdeklődését leginkább az emberiség legfontosabb csillagjával kapcsolatos különlegességek keltették fel. A Nap létezése és élete a mai napig sok kérdést szül kutatóinak körében. Néhányra mi is választ kaphattunk a Professzor Úr jóvoltából. Számunkra a legérdekesebb információkat mégis a csillagok életét és halálát érintő dia tartalmazta.
Mint a hallgatóság tagja elmondhatjuk, hogy amellett, hogy érdeklődési körünktől messze áll a csillagászat, Professzor Erdélyi Róbert szakmai profizmusának és szórakoztató személyiségének köszönhetően mi is érdeklődve és izgatottan vártuk egy-egy, a világegyetemünkkel kapcsolatos kérdésre a választ.
Az előadást egy rövid kérdezz-felelekkel zártuk, ahol a hallgatóság tagjait foglalkoztató kérdésekre válaszolt a Professzor Úr. A prezentáció időtartalma során, sokunk ajándékokkal is gazdagodott.
Sebestény Janka, Alagi Gréta
Dr. A. Sajti Enikő
Volt egyszer egy rendhagyó töri óra…
2022. április 7-én került megrendezésre iskolánkban az Erkel Akadémia előadássorozat utolsó előadása. Meghívottunk Dr. A. Sajti Enikő egyetemi tanár, iskolánk egykori diákja volt, aki „Kis Bácskából süvít a szél…” címmel tartott előadást.
A tanárnő az impériumváltások, a revízió és a délvidéki kisebbség, főleg a magyar kisebbség 1941 és 1991 közötti helyzetét mutatta be. Engem elsőre a stílus fogott meg, mégpedig az, hogy az előadó egyszerre szólt diáknyelven és érthető szaknyelven. A témaválasztás nem volt kérdés, mivel A. Sajti Enikő több könyvet is írt erről a témáról, és még sok másikban társszerző volt. Betekintést kaptunk abba, hogy milyen munka előz meg egy ilyen könyvet, hogy mennyi utánajárás és információgyűjtés kell egy téma/korszak megértéséhez. A tanárnő prezentációval tette színesebbé az előadást, amelynek diái tele voltak hasznosabbnál hasznosabb információkkal. Mivel jómagam történelem fakultációs vagyok, így ismerős volt a téma, viszont a tanárnő bőven tudott újat mutatni, és ez is tetszett az előadásban. Ilyen általam nem ismert információ volt például a magyarság helyzetének javulása Tito vezetése alatt, amit eddig csak felszínesen ismertem, viszont most részletesebben is megtudhattam. Az előadó jobban kitért Trianon hatásaira a Délvidéken, ami tetszett, mert erről keveset olvashatunk a tankönyvben. Kifejezetten tetszett még az egyetemi stílus, s hogy így az egyetem közeledtével „belekóstolhattam” az ottani módszerekbe is.
Véleményem szerint aki részt vett ezen az előadáson, az most már máshogy áll a történelemhez, mert innen mindenki magával vitt valami tudást, és ezzel gazdagodott a történelemismerete.
Rafai Roland
Dr. Auer Ádám
A sikeres karrier titka
Az Erkel Ferenc Gimnázium ebben a tanévben az az MTA ALUMNI program keretein belül egykori sikeres tanítványait hívta meg, hogy eredményeikkel, karrierjükkel példát mutassanak a pályaválasztás előtt álló diákoknak. A rendezvénysorozat az Erkel Akadémia nevet viseli. Az egyik meghívott Dr. Auer Ádám jogász volt, akinek előadásán iskolánk számos tanulója részt vett. Az október 22-ei rendezvény címe Öt dolog, amit jogról felvételi előtt tudni érdemes.
Dr. Auer Ádám közvetlen stílusával, interaktív előadásmódjával magával ragadta a hallgatóságot. Fiatalos lendülete, humoros de elgondolkodtató ötletei mindenkinek tudtak újat mondani. Előadásának hangulata, tartalma minden jelenlévő számára emlékezetes élmény maradt.
Dr. Auer Ádám, A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójának érdekes és hasznos prezentációjának végére azt éreztem, hogy én is szívesen tanulnék jogot az egyetemen.
Diáktársaimmal együtt jól éreztem magam ezen a rendezvényen és bízom benne, hogy az Erkel Akadémia következő meghívottjának előadásán is ott lehetek.
Marksteiner Míra 10.A
Prof. Dr. Csapó Benő
Beszámoló Csapó Benő professzor úr előadásáról
2021. szeptember 30-án megrendezésre került intézményünkben Prof. Dr. Csapó Benő előadása Neveléstudományi kutatás és társadalmi fejlődés címmel a Középiskolai MTA Alumni Program keretében. Az eseményen részt vehettek egyaránt pedagógusok és tanulók is.
A prezentáció során betekinthettünk az oktatás számos aspektusába, többek között megtudhattuk, hogy bizonyos tanulmányi felméréseken hogyan szerepel hazánk, ezen felül pedig, hogy miként tudnánk fejlődni az oktatás területén. Tudomást szerezhettünk a különböző társadalomtudományok területeiről, jellegzetességeiről is.
Az előadás egy interaktív szegmenssel zárult, amely során a közönség edukációval kapcsolatos kérdéseire és problémáira az előadó válasszal és megoldással szolgált.
Kovács Dániel 10/A
Dr. Dávidházi Péter
Előadás Arany János elfeledett vallomásáról
2021.11.19-én, pénteken, hatalmas tisztelettel fogadtuk iskolánkban Dr. Dávidházi Pétert, aki a Középiskolai MTA Alumni Program keretein belül egy rendkívül érdekes és tartalomdús előadásban részesítette az érdeklődőket.
A prezentáció az „Arany János elfeledett vallomásáról (Hogyan olvashatunk irodalomtörténész módjára?)” címet kapta, ami nagyrészt le is fedte az előadás tartalmát.
Elsősorban megismerhettünk pár információt Arany Jánosról, ugyanis az előadó elmondása szerint elengedhetetlen egy kevés háttértudás ahhoz, hogy mögöttes tartalmat tudjunk keresni a költő sorai között. Emellett lépésről-lépésre végigkövethettük egy példán keresztül azt a bonyolult és komplex folyamatot, melynek köszönhetően az előadónk felfedezett egy olyan információt, mely felett eddig a kutatók elsiklottak. Továbbá betekintést nyerhettünk az irodalomtörténészek világába, működésébe.
A bemutató végéhez közeledve munkájáról, pályájáról, az irodalomtörténészet szépségéről lehetett kérdezni Dr. Dávidházi Pétert, aki készségesen válaszolt a diákok felvetéséire.
Összességében, egy különleges előadásban lehetett részük, melynek meghallgatásával számos új információval gazdagodtunk.
Vígh Nóra
Veres Csenge Anett
11/A
Prof. Dr. Nagy Zoltán
Lézerek a szemészetben
Az Erkel Akadémia Program keretein belül részt vehettünk Prof. Dr. Nagy Zoltán Zsolt, az MTA doktorának, egyetemi tanárnak, a SOTE Szemészeti Klinikájának igazgatójának Lézerek a szemészetben című előadásán.
Az előadást azzal kezdte a Professzor Úr, hogy középiskolás éveit az Erkel Ferenc Gimnáziumban töltötte, és a pályaválasztás számára is sok kérdést vetett fel. Az orvosi pálya mellett felmerült az angol tanári, fordítói és közgazdászi pálya is. Végül az Orvostudományi Egyetemen kezdte a tanulmányait a sikeres felvételi vizsga után. Mai napig vallja, hogy örök tanulást igényel ez a pálya, és amellett, hogy sok nehézséggel találkozik egy orvos, a sok siker kompenzálja a mindennapi nehézségeket.A szemészet szakterületet egy szemész főrorvos hatására választotta.
Az előadás fő témája a szemészeti lézerek és működésük volt. A szemészet mindig is úttörő volt a lézereljárásban. Kronológiailag több jelentős fordulatot említett meg a Professzor Úr. Kezdve Platón írásától, aki felismerte a Nap káros hatását a szemre. Ugorva az időben, 1945-ben a Hirosima bombázása után számos szemészeti szövődményt ismertek fel az orvosok a pácienseknél.
Igazából a lézerkorszak kezdete az 1960-as évekre nyúlik vissza. Különböző lézerfajták jelentek meg a folyamatos fejlődés következtében, például a rubinlézer, az argonlézer és szén-dioxid lézer. A lézer szemészeti használatával a műtéti folyamatok és lehetőségek is változtak. Érdekességképp egy példán keresztül hallhattuk az 1985-ben megjelenő excimer lézer működését. Ezt a beavatkozást azoknál a pácienseknél alkalmazzák, akik nem szeretnének szemüveget hordani, így rá lehet csiszolni a dioptriát a szaruhártya rétegére.
Magyarországon először 1992-ben végeztek ilyen kezelést. Egy másik nagy fordulópont 2008-ban volt, amikor megtörtént az első szemlencseműtét FEMTO lézerrel. A cukorbetegség egyik szövődményét, a zöldhályogot is lézeres eljárással, argonlézerrel kezelik. Erről a beavatkozásról egy videót is megtekinthettünk.
A Professzor Úr nem csak a szemészetben alkalmazott lézereljárásokat említette meg, hanem kitért a bőrgyógyászatban, urulógiában, kardiovaszkuláris sebészetben és a fogászatban alkalmazott lézeres lehetőségekre is. Egy zsákutcának tűnő szemészeti eljárásról is mesélt, ami a retinachip beültetése. Ez az implantáció egy nagyon komplikált beavatkozás, mivel szükséges hozzá fül-orr-gégész, szemész, plasztikai sebész, idegsebész és aneszteziológus is, illetve ez egy 6-8 órás műtét is lehet.
Az előadás végén a Professzor Úr említést tett a mobiltelefonok káros szemészeti veszélyeiről, ösztönzött minket, hogy több időt töltsünk a szabadban mobiltelefonok nélkül. Végül egy üzenettel zárta az előadását, hogy okosan kell mérlegelni a pályaválasztási lehetőségeket, és éljünk a kapott alkalmakkal, ha úgy gondoljuk, hogy az az életünkbe beilleszthető perspektíva.
Fodor Kata 11/C
