Szathmári István 100. születésnapjának emlékezéséhez

Két vonatkozásban emlékezünk Szathmári István professzor úrra: az egyik a tanárképzésben végzett munkája, a másik a nyelvművelő mozgalmakban végzett tevékenysége.

1. Pályája kezdetén a Jubiláns fontos szerepet játszott a második

világháború után újraindult tanárképzésben. Ezt szolgálta oktatói működése a tanárjelöltek felkészítésében, a tudomány- és oktatásszervezői tevékenysége a köz- és felsőoktatás kereteiben s a nyelvművelésben.

            A felsőoktatásban példamutató oktató: ösztönözte a tehetségnek megfelelő, azt kibontakoztató hallgatói teljesítményeket. Ez az ösztönzés jelent meg következetes követelésében: azt és csakis azt az érdemjegyet adta, amit a vizsgázó megérdemelt. Tanári működése elsősorban az ELTE BTK-hoz fűződik, oktatott a JATE BTK-n, sőt a Helsinki Egyetemen is. Oktatómunkájával kapcsolatos a jegyzeteknek a megalkotása és szerkesztése, amelyekkel igyekezett könnyen érthetően közvetíteni a kutatások eredményeit. Tanítványok generációit nevelte a magyar felső- és közoktatás kiváló szakembereivé. 

            Oktatásszervezőként egyrészt a tanszékvezetői és kari vezetői munkája emelendő ki, másrészt legfőbb kutatási irányában, a stilisztikában évtizedeken keresztül vezetett kutatócsoportja. Folyamatosan és türelmesen ösztönözte rendszeres kutatásra azokat a kollégákat is, akik különböző okok miatt önmaguktól nehezen vállalkoztak volna erre. A rendszeres összejövetelek, az előadások és szerkesztett publikációk, a folyamatosan biztosított szakmai és anyagi feltételek előrevitték a stilisztikát, és gondoskodtak a résztvevők szakmai előmeneteléről is.

            Szathmári István az ELTE vezető oktatójaként és a Magyar Nyelvtudományi Társaság főtitkáraként hosszú ideig vállalt munkát az anyanyelvi nevelés köz- és felsőoktatási korszerűsítésében. Ezt szolgálták az anyanyelvoktatási napok fórumai: Tanár úr a szervezésben és az előadások megjelentetésében kulcsszerepet játszott. Igyekezett teret adni a nyelvtudományi kutatásokat megújító törekvéseknek, hogy ezek eljuthassanak az érdeklődőkhöz, és a kollegiális vitákban érlelődhessenek.

2. Szathmári tanár úr a szakmai közéletben a fentebb említett

nyelvtudományi társaságbeli főtitkári tisztségének megfelelően végzett szervező- és vezetőmunkát. A Társaság lett az egyik ösztönzője és szakmai támogatója a nyelvművelő mozgalmaknak: a Kazinczy-mozgalomnak és az Édes anyanyelvünk vetélkedőinek, a felsőoktatásban, a középfokú oktatásban és az alapfokú oktatásban indult helyesírási mozgalmaknak. Ilyen módon Tanár úr előkészítóje és egyik vezető személyisége az Anyanyelvápolók Szövetségének.

            A Kazinczy-mozgalom olyan tanárokat és diákokat vonzott magához, akik az élőszó nyilvános használatát igyekeztek magas színvonalon elsajátítani és fejleszteni. Kezdetben a középiskolások legjobbjai mérkőztek meg Győrött, a Kazinczy Gimnáziumban, majd hamarosan a felsőoktatásban tanuló hallgatók az ELTE-n és az általános iskolás diákok is Budapesten gyűltek össze, hogy összemérjék a tudásukat. A mozgalmat Péchy Blanka színművész és Deme László professzor fejlesztette a Beszélni nehéz! rádióműsor segítségével is. Szathmári tanár úr szívesen vett részt a győri döntő zsűrijének munkájában, s előadásaival is szolgálta a résztvevők nyelvhasználatának tudatosságát.

            Az Édes anyanyelvünk mozgalma Kazinczy Ferenc szűkebb hazájához, Sátoraljaújhelyhez és Széphalomhoz kapcsolódik. A győri mozgalom mintájára Kováts Dániel és munkatársai Újhelyben teremtették meg a középiskolások szóbeli szövegalkotásának versenyét, a Kossuth Lajos Gimnáziumban. Szathmári tanár úr előadóként, zsűritagként gyakran vette ki a részét az anyanyelvi ünnep eseményeiből.

            A győri és az újhelyi verseny ihlette Gyulán az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny megszervezését, az első alkalommal 1988-ban. Szathmári tanár úr 1992-től rendszeresen részt vett a Kárpát-medencei döntőn, több mint tíz éven át a zsűri elnökeként, később tiszteletbeli elnökeként. Deme Lászlóval és Fábián Pállal elsőként vehette át „A magyar helyesírásért” Implom József-díjat 2006-ban.

            Egerben 1987-ben szervezték meg a Nagy J. Béla helyesírási versenyt az Eszterházy Károly Főiskolán (a mai Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen). A gyulai verseny példájára 1998-tól az ELTE-n rendezik a Simonyi Zsigmond általános iskolai helyesírási versenyt. Szathmári tanár úr meghívásra részt vett az egri és az ELTE-s versenyen, előadásai színesítették a rendezvényeket.

            Elmondhatjuk, hogy a száz éve született Szathmári István a magyar nyelvtudománynak és az anyanyelvi nevelésnek karakteres, nagy formátumú egyénisége. Rendkívüli munkabírása, szeretni való személyisége képessé tette arra, hogy a nyelvtudományhoz, szűkebben a stilisztikához jelentős mennyiségű érdeklődőt vonzzon. Munkatársaira figyelő, ösztönző magatartása a XX. századi magyar nyelvtudomány követendő értéke a stilisztikában és az igényes nyelvhasználatban.

Szeged-Gyula, 2025. április 8.