Iskolatörténet
Gyula város első gimnáziuma 1903. szeptember elsején kezdte meg működését, 1905. szeptember 1-től már az elkészült, új gimnáziumépületben. A gimnázium megvalósítását a város lakosságának, a Wenckheim-családnak az alapító adakozása és az állami, városi költségvetési hozzájárulás tette lehetővé.
A 8 osztályos Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumban évfolyamonként 1 osztály működött. Az iskolában, a diákoknak vallási felekezetre való tekintet nélkül lehetett tanulni (a lányoknak magántanulóként). A város és a környék oktatási, kulturális életének szerves részévé vált az 1911-től induló felnőttoktatásával is, ismeretterjesztő előadásai is népszerűek voltak. Sajnos a világháború az iskolai életre kiköltözéssel, tanévrövidítéssel hatott, de a háború után a személyi és tárgyi feltételeket sikerült újra megteremteni és folytatódhatott újra a tanítás. 1945. Szeptember 1-től fokozatosan megszünt a gimnázium alsó négy évfolyama, azonban 1946-től megszerveződött a fenőttoktatásba illeszkedő dolgozók gimnáziuma.
1948 után
Az államosítás után a gimnázium 1950-től Erkel Ferenc nevét kapta, 4 évfolyamos gimnázium lett, humán és reál tagozatos osztályok indultak. Lányok is és fiúk is akadálytalanul beiratkozhattak, a létszám fokozatosan nőtt. (1960-ra 586 tanulója lett az iskolának.) 1959-től az elméleti képzés gyakorlati oktatással bővült: ipari és mezőgazdasági jellegű előképzés folyt (13 féle szakmában). Az egyre emelkedő tanuló létszám szükségessé tette a régi iskolaépület kibővítését, 9 tanteremmel és egyéb helyiségekkel. 1963-tól indult az első szakközépiskolai osztály még zöldségtermelő szakkal, majd 1971-től már csak egészségügyi képzés folyt évfolyamonként 2 osztályban. Nyelvi, matematika, fizika tagozatos csoportok alakultak a gimnáziumi osztályokban. A 60-as években emelkedett a tanulmányi átlag, több tanulmány versenyen előkelő helyezést értek el az 'Erkelesek', az egyre sikeresebb felvételi eredmények is önbizalmat adtak az iskolának és emellett hagyományt teremtve 1963 tavaszán megvalósul az iskola rendezésében az EDÜ: az Erkel Diákünnepeken a régió diákjai mutathatják meg tehetségüket zenében, táncban, színjátszásban és egyéb kategóriákban. 1979-től a fakultáció (szabadon választott tantárgyak) bevezetését szaktantermek kialakításával valósította meg a gimnázium, már évfolyamonként 4 gimnáziumi és 2 szakközépiskola osztály volt, a tanulólétszám 900 fővel tetőzött. A 90-es évek változási megrengették az iskola helyzetét, háromfelé vált az intézmény: az állami Erkel Ferenc Gimnázium a 60-as években épült épületszárnyában folytatta tevékenységét, az egészségügyi szakközépiskolai osztályok más helyen önálló iskolává alakulva működtek tovább, a régi iskolaépületben a római katolikus Karácsonyi János Gimnázium alakult újjá.
1992-t követően
1992. szeptember 1-jétől 4 évfolyamos gimnáziumként folytatódott a tanítási programunk, évfolyamonként 3 osztállyal (1997-től 4 osztállyal). Nehézségekkel, válságos helyzetekkel terhes időszak után következett 1997, amikor lényegében a korábbi helyen új épületet kapott az iskolánk. A kitartó tantestület a feltételek (osztálytermek, szaktantermek, tornacsarnok, felszerelés) megvalósulása nyomán ismét emelni tudja munkájának igényességét, minőségét. A város egyetlen önkormányzati gimnáziumaként megújult erővel tud részt vesz a város közéletében.
A 8 osztályos Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumban évfolyamonként 1 osztály működött. Az iskolában, a diákoknak vallási felekezetre való tekintet nélkül lehetett tanulni (a lányoknak magántanulóként). A város és a környék oktatási, kulturális életének szerves részévé vált az 1911-től induló felnőttoktatásával is, ismeretterjesztő előadásai is népszerűek voltak. Sajnos a világháború az iskolai életre kiköltözéssel, tanévrövidítéssel hatott, de a háború után a személyi és tárgyi feltételeket sikerült újra megteremteni és folytatódhatott újra a tanítás. 1945. Szeptember 1-től fokozatosan megszünt a gimnázium alsó négy évfolyama, azonban 1946-től megszerveződött a fenőttoktatásba illeszkedő dolgozók gimnáziuma.
1948 után
Az államosítás után a gimnázium 1950-től Erkel Ferenc nevét kapta, 4 évfolyamos gimnázium lett, humán és reál tagozatos osztályok indultak. Lányok is és fiúk is akadálytalanul beiratkozhattak, a létszám fokozatosan nőtt. (1960-ra 586 tanulója lett az iskolának.) 1959-től az elméleti képzés gyakorlati oktatással bővült: ipari és mezőgazdasági jellegű előképzés folyt (13 féle szakmában). Az egyre emelkedő tanuló létszám szükségessé tette a régi iskolaépület kibővítését, 9 tanteremmel és egyéb helyiségekkel. 1963-tól indult az első szakközépiskolai osztály még zöldségtermelő szakkal, majd 1971-től már csak egészségügyi képzés folyt évfolyamonként 2 osztályban. Nyelvi, matematika, fizika tagozatos csoportok alakultak a gimnáziumi osztályokban. A 60-as években emelkedett a tanulmányi átlag, több tanulmány versenyen előkelő helyezést értek el az 'Erkelesek', az egyre sikeresebb felvételi eredmények is önbizalmat adtak az iskolának és emellett hagyományt teremtve 1963 tavaszán megvalósul az iskola rendezésében az EDÜ: az Erkel Diákünnepeken a régió diákjai mutathatják meg tehetségüket zenében, táncban, színjátszásban és egyéb kategóriákban. 1979-től a fakultáció (szabadon választott tantárgyak) bevezetését szaktantermek kialakításával valósította meg a gimnázium, már évfolyamonként 4 gimnáziumi és 2 szakközépiskola osztály volt, a tanulólétszám 900 fővel tetőzött. A 90-es évek változási megrengették az iskola helyzetét, háromfelé vált az intézmény: az állami Erkel Ferenc Gimnázium a 60-as években épült épületszárnyában folytatta tevékenységét, az egészségügyi szakközépiskolai osztályok más helyen önálló iskolává alakulva működtek tovább, a régi iskolaépületben a római katolikus Karácsonyi János Gimnázium alakult újjá.
1992-t követően
1992. szeptember 1-jétől 4 évfolyamos gimnáziumként folytatódott a tanítási programunk, évfolyamonként 3 osztállyal (1997-től 4 osztállyal). Nehézségekkel, válságos helyzetekkel terhes időszak után következett 1997, amikor lényegében a korábbi helyen új épületet kapott az iskolánk. A kitartó tantestület a feltételek (osztálytermek, szaktantermek, tornacsarnok, felszerelés) megvalósulása nyomán ismét emelni tudja munkájának igényességét, minőségét. A város egyetlen önkormányzati gimnáziumaként megújult erővel tud részt vesz a város közéletében.
Igazgatók
1950 - 1951 | Harsányi Lajos | |
1951 - 1956 | Böőr Ferenc | |
1956 - 1957 | Sziráki László | |
1957 - 1975 | Jeges Sándor | |
1975 - 1976 | Simon György mb. | |
1976 - 1987 | Janecskó János | |
1987 - 2008 | Dr. Kereskényi Miklós | |
2008 - 2018 | Szűcs Levente | |
2018 | Tóth István megbízott igazgató | |
2019 | Kovács Ilona megbízott igazgató | |
2019- | Zámori Ida |